Gyakran Ismételt Kérdések és válaszok:

Ki hozhat létre háztartási méretű kiserőművet?
A háztartási méretű kiserőműnél csupán az erőmű nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, tehát ilyen termelői kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi felhasználási helyek is létrehozhatnak.

Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználó csatlakoztathat-e háztartási méretű kiserőművet belső kisfeszültségű hálózatára?
2007. évi LXXXVI törvény, és ennek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet alapján HMKE-t telepítő felhasználó csatlakozási pontja – amelyre a rendelkezésre álló teljesítménye vonatkozik – kisfeszültségű kell, hogy legyen. Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén a kiserőművekre vonatkozó szabályok szerint lehet hálózati csatlakozást létesíteni az Elosztói Szabályzat 6/A mellékletében foglaltak szerint.

Alfogyasztói jogviszonyban létrehozható-e háztartási méretű kiserőmű?
Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a főfogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával és vele az elosztó hálózati engedélyes közszolgáltatási szerződést kötött, ami alapján a rendszerhasználati díja¬kat az elosztó hálózati engedélyessel számolja el. Ebben a jogviszonyban háztartási méretű kiserőművet létesíteni nem lehet.

Milyen esetekben nem lehet háztartási méretű kiserőművet létesíteni?

• Középfeszültségű csatlakozással rendelkező felhasználók esetében
• Ideiglenes szerződéssel rendelkező felhasználóknak
• Ha a rendelkezésre álló teljesítmény kisebb, mint a háztartási méretű kiserőmű (inverter) névleges teljesítménye
• Ha nincs érvényes szerződés, azaz nincs meglévő csatlakozás
• Közvilágítási fogyasztási hely esetében
• Alfogyasztói jogviszonyban lévő fogyasztási hely esetében.

Az adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát másik tarifán vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom?
A háztartási méretű kiserőmű elszámolása csak az adott csatlakozási ponton, az adott tarifán biztosítható. Az adott csatlakozási ponthoz - többféle tarifa igénybevétele esetén - több elszámolási pont is tartozhat. Az elszámolást tarifánként kell biztosítani. Ebben az esetben a háztartási méretű kiserőművet a minden napszaki „A” tarifa áramkörére kell csatlakoztatni, és ezen a tarifán kell a jogszabály szerinti szaldóelszámolást alkalmazni.
Az előzőekből következik, hogy más csatlakozási pont azonos tarifán történő villamos energia felhasználása sem számolható el a háztartási méretű kiserőmű termelt villamos energiájával szemben.

Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen? Meglévő csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termelői kapacitás építhető be (a mérőberendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3x16 A x 230 V / 1000 = 11 kVA)

Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termelő berendezés?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre!
Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a termelő berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú termelő berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA közötti névleges teljesítőképességű termelőegységek egyfázisú csatlakoztatását az elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az igénybejelentésre adott műszaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termelő berendezés három fázisra csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.

Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termelő berendezés, a csatlakozás megerősítésére nincs szükség. A meglévő mérőberendezés cseréjét, vagy elektronikus mérő esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.

Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció?
A csatlakozási dokumentáció azokat az adatokat, információkat tartalmazza, amelyek alapján az elosztó hálózati engedélyes el tudja dönteni, hogy az alkalmazott berendezésekből felépített háztartási méretű kiserőmű alkalmas-e közcélú hálózati üzemre. A csatlakozási tervdokumentáció kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

• csatlakozási dokumentáció előlap (a termelő, a termelés helyszíne, valamint a termelő berendezés adatai)
• egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok megjelölésével
• telepített rendszer leírása
• a beépített gyártmányok (termelő berendezés főbb részeinek) katalóguslapjai)
• védelmi beállítási értékek
• a betáplált áram harmonikus tartalma
• érintésvédelmi rendszerbe való illesztés bemutatása
• a túlfeszültségvédelmi rendszer leírása
• mérőrendszer, mérőhely kialakítás, mérőhely fényképe (zárhatóság, kialakítás)
• tulajdonosi nyilatkozat

A csatlakozási dokumentációt regisztrált villanyszerelőnek vagy tervezési jogosultsággal rendelkező személynek kell aláírnia.

Külföldről hozott, de rendszerengedélyes inverterek közt megtalálható típusú berendezés alkalmazható?
Az EU területén vásárolt berendezések védelmi beállításai az európai energiarendszernek megfelelőek, így megfelelnek a magyar elosztói engedélyesek előírásainak is. Egy jellemző eltérés adódik a közcélú hálózatról történő védelmi leválasztás után Nyugat-Európában: a hálózati feszültség viasztérését követően 30 másodperces kivárási idő után próbál újrakapcsolódni az inverter. Magyarországon ennek a késleltetésnek a beállítását – a többlépcsős visszakapcsolási rendszerek miatt – 300 másodpercre javasoljuk beállítani. Hálózati zavart követően a 30 másodpercre beállított inverter hálózatra kapcsolódása az előzőek alapján esetenként több lépcsőben történik.

Kapható-e állami támogatás háztartási méretű kiserőműre?
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.

Pályázati finanszírozáshoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböző fázisaiban?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetve, a pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkövet határoztunk meg:

• Pályázat beadásához az igénybejelentésre adott Előzetes tájékoztató vagy a Nyilatkozat pályázathoz című igazolás csatolandó, amely tartalmazza a termelő berendezés és a felhasználási hely adatait.
• A pályázat második lépcsőjeként (vagy az előleg lehívásához) a csatlakozási dokumentáció jóváhagyás csatolandó, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi;
• A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződés csatolandó, amely rögzíti a megváltozott helyzetet és tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait.

Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
A termelő berendezés csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Az inverteren leolvasható érték a termelő berendezés által a belső hálózatba táplált energiamennyiség, mely a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával. A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési időszakban nincs felhasználás.

Közvilágítási hálózatra csatlakozhat-e háztartási méretű kiserőmű ?
Az elosztói szabályzat 6./B melléklete szerint: Háztartási méretű kiserőmű felhasználói- illetve összekötő berendezésen, vagy magánvezetéken keresztül csatlakozhat a közcélú hálózatra.
A közvilágítási elosztó hálózat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 41. szerint: Az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat. Ezen jogszabályhelyből egyértelműen következik, hogy a közvilágítási elosztó hálózat nem önkormányzati tulajdon. Abban az esetben, ha mégis önkormányzati tulajdonban van a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer, akkor is az „kapcsolható, illetve szabályozható hálózat”, tehát hálózati betáplálásra alkalmatlan, mivel napközben kikapcsolt állapotban van. A mért közvilágítási hálózat tulajdonjogtól függetlenül tehát kapcsolt, illetve szabályozott hálózat, amely feszültségmentes állapotában (napközben) lehetetlenné teszi a termelt villamos energia betáplálását.
A fentebb írtak alapján a közvilágítási hálózatra háztartási méretű kiserőművet csatlakoztatni a hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges!